Üzleti Intelligencia

Mi az Üzleti Intelligencia (Business Intelligence -BI)?

Már 1958-ban is, az IBM Journal egyik cikkében szakemberek egy olyan jövőről írtak, ahol a különböző szervezetek és egyének egyre több információt hoznak létre, amelyeket automatikus, intelligens rendszerek fognak kinyerni, feldolgozni, tárolni és szétosztani, hogy minél jobban segítsék a szervezetek tevékenységét. Bár akkor még mást jelentett az információ (papír alapú dokumentum), de jól előrevetítette az adattárházak működését.
Majd 30 évvel később úgy definiálták az üzleti intelligenciát, mint olyan módszerek, fogalmak összességét, amelyek a döntéshozás folyamatát javítják tényalapú rendszerek segítségével. Mindez még kevés volt ahhoz, hogy ez a szó és kifejezés széles körben ismert legyen, hiszen csak a 90-es évek végén épült be az informatikai szókincsbe.

De már akkor is használtuk a legelső és egyben legegyszerűbb BI megoldást, amit szinte mindenki kipróbált. Ez nem más, mint a táblázatkezelő, vagyis az Excel. Hihetetlen egyszerűen tudunk vele táblázatokat, kimutatásokat, diagrammokat, vezetői jelentéseket készíteni. Ennél flexibilisebb, könnyebben használható programot azóta sem tudtak kitalálni. Szinte minden BI eszköz az Excel-hez hasonló riportokat, diagrammokat állít elő, de sajnos az Excel képességei korlátozottak. Nem tudunk vele több millió adatot kezelni, nem tudjuk automatikusan ezeket különböző forrásrendszerekkel összhangba hozni, nincs hozzá kifinomult jogosultsági rendszer. Szerencsére ez mára megváltozott az üzleti intelligencia fejlődésének köszönhetően.

Ma már azt mondhatjuk, hogy az üzleti intelligencia egy gyűjtőfogalom, amit azért alkottak meg, hogy egységesen lehessen kezelni és hivatkozni azokra a rendszerekre, eszközökre és technológiákra, amelyek célja a döntési folyamat támogatása és javítása.

Ezen üzleti intelligencia definícióba tartozó technológiák pedig a következők:

· Adattárházak
· OLAP (Többdimenziós (multidimensional) adatbázis-kezelők)
· Üzleti tervező (Planning) előrejelző (Forecasting) és konszolidáló alkalmazások
· Riportkészítő (Reporting) alkalmazások
· Irányítópultok (Dashboard) mutatószám (Scorecard) rendszerek
· Teljesítmény monitorozó (Performance Monitoring) eszközök
· Adat, szöveg és hangbányászat (Data Mining, Text Mining és Voice Mining)
· Adatvizualizáció (Data visualization)

Az üzleti intelligencia, mint gyűjtőfogalom magába foglalja a

· Döntéstámogató rendszereket (DSS)
· Vezetői információs rendszereket (MIS)
· Felsővezetői információs rendszert (EIS)

Miért vezetnek be a vállalatok üzleti intelligencia rendszereket?

Üzleti intelligencia rendszereket azért vezetnek be a vállatok, hogy javítsanak a meglévő adataik elérhetőségén. Így könnyebben, gyorsabban, szélesebb körben hozzáférhetnek adataikhoz, úgy és olyan formában, ahogy az a munkájukhoz szükséges.


 Mire használhatjuk még az üzleti intelligencia rendszereket? 

· Riportok, jelentések, beszámolók készítése
· Dashboard-ok, vezetői irányítópultok készítése
· Üzleti, statisztikai elemzés
· Tervezés, előrejelzés, üzleti modellezés
· Összehasonlító elemzések 
· Ügyfélszegmentálás, csalásdetektálás, hitelminősítés, keresztértékesítés elemzés
· Értékesítés elemzés
· Adatok földrajzi elemzése
· Adatvizualizáció, grafikonok, kijelzők
· Adat-, szöveg és hangbányászat

De tulajdonképpen bármilyen elemzéseket készíthetünk az üzleti intelligencia segítségével, kizárólag tőlünk és kreativitásunktól függ, hiszen bármire használhatjuk, aminek elemzéséhez adatok, hangok, képek vagy szöveg szükséges.


Az Üzleti intelligencia bevezetése

Egy üzleti intelligencia rendszer bevezetéséhez általában több szoftverre van szükség. Általában kell egy adatbázis-kezelő, ahol az elemzéshez szükséges adatokat tároljuk, kell egy adatbetöltő, amellyel fel tudjuk tölteni üzleti intelligencia rendszert, és kell egy megjelenítő felület is, amin keresztül lekérdezhetjük a BI rendszer adatait, módosíthatjuk annak modelljeit, a jogosultságok kialakításával.

Illetve egy üzleti intelligencia rendszer összeállításához több technológiát kell alkalmaznunk Használni fogunk pl. adatbázis-kezelő, adatbetöltő, riportkészítő technológiákat., amelyeket lehet aszerint csoportosítani, hogy mekkora a komplexitásuk és mekkora a potenciális üzleti értékteremtő képességük:

· Riportkészítő technológiákat, amelyek arra adnak választ, hogy mi történt. Ide tartoznak a lekérdező, 
  riportkészítő és kereső üzleti intelligencia technológiák
· Elemző technológiákat, melyek a miért kérdésre adnak választ. Ide tartoznak az OLAP és az adatvizualizációs
  technológiák
· Monitorozó technológiákat, amelyek a Mi történik most? kérdésre adnak választ. ide tartoznak a teljesítmény
  menedzsment eszközök, az irányítópult (dashboard) és a mutatószámrendszer (Scorecard) technológiák
· És az előrejelző technológiákat, melyek a Mi történhetne? kérdésekre adják meg a választ. Ebbe 
  a kategóriábaaz előrejelző és adatbányász technológiák tartoznak.


Szolgáltatásaink  

· Szaktanácsadás
· Univerzumok; adattárházak építése; alkalmazások,                         
  riportok fejlesztése;
· Meglévő rendszerek továbbfejlesztése, átvétele
· Üzemeltetés
· Oktatás


Referenciáink

· Budapest Bank - Vállalati üzletági értékesítést támogató rendszer  
  BPMS riportok - 25 db komplex grafikon és diagram megjelenésű 
  BusinessObjects riportok;
· Budapest Bank - Vállalati üzletági értékesítést támogató rendszer 
  adatpiac ill. adatpiac betöltés;
· Budapest Bank - Vállalati üzletági értékesítést támogató rendszer 
  Tranzakciós logok BO Univerzum és riportok;
· Budapest Bank - BusinessObjects reporting rendszerhez kapcsolódó 
  fejlesztések, alkalmazás support, BusinessObjects Enterprise szerverek
  üzemeltetése;
· Estima Finance - Hitelengedélyezési rendszer továbbfejlesztése,
  riportok készítése Crystal Reports eszközzel;